Témák A-Z

Kartal Zsuzsa 1966-1971 között az ELTE BTK magyar-latin szakán szerzett diplomát. Diplomája megszerzésének esztendejében gyakornoki állást kapott a Magyar Nemzet szerkesztőségében, ahol már munkatársként 1976-ig dolgozott. 1974-től jelentek meg versei különböző lapokban, válogatásokban, majd önálló kötet formájában is. A költészet és  az irodalom mellett a zene is foglalkoztatta: 1976-1979 között az Új Tükör című kulturális hetilapban publikált irodalmi-, zenei-, színházi-,  film-, és képzőművészeti tárgyú kritikákat. 1979-1980 között a Szabadidő Magazin munkatársaként dolgozott, majd 1981-1983 között az Egyetemi Könyvtár alkalmazásában tevékenykedett. 1984-től fél évtizeden át az Ádám Magazin, az Expressz hirdetési újság és a Téka Könyvkiadó munkatársa volt. Élete során négy kötete látott napvilágot, az utolsó, a Vesztesek történelemkönyve 2000-ben került a könyvesboltok polcaira. Ötödik könyve, a  Századvégi versek mindeddig kiadatlan maradt. Kartal Zsuzsát szenvedélyesen foglalkoztatták a társadalmi igazságosság kérdései. Szépírói, kritikusi és publicisztikai tevékenysége mellett ezért vállalt közéleti szerepet. Szenvedélyes igazságkeresés jellemezte: nem vonzotta pártkarrier, sem formális politikusi pozíció, társadalmi látleleteit erőteljes hangvételű írásokba, olykor különös hangulatú versekbe öntötte. Éveken át az Újlipótváros volt szűkebb pátriája, amit nagyon szeretett. Jól ismerte az itt élő emberek örömeit és gondjait, Képviselő-testületi tagként ennek a városrésznek a hétköznapjai és jövője foglalkoztatták leginkább.  Elkötelezett baloldaliként mindig az elesettek, a változások veszteseinek oldalán állt. Osztozott a nehéz emberek sorsában. Nem kényeztették díjak, magas kitüntetések, mindössze két jelentősebb elismerésben lehetett része: 1980-ban megkapta a Lapkiadó Vállalat Nívódíját, 1990-ben pedig Soros-ösztöndíjban részesült. „Régi demokrataként az új demokráciában került igazán margóra” –írta róla egyik méltatója. Halála pillanatáig írt, éveken át a Népszava külső munkatársaként fejezte ki gondolatait a társadalom életének aktualitásairól.

Emlékét őrizni fogjuk.

Kartal Zsuzsától 2011. május 18-án vettek végső búcsút tisztelői és barátai a Kozma utcai Izraelita temetőben.