Az ünnepségen részt vettek Holopné Schramek Kornélia és Borszéki Gyula alpolgármesterek, Varga Zsanett a Bolgár Kisebbségi Önkormányzat képviselője, valamint több kerületi iskola, és a nyugdíjasok klubjainak képviselői. Dr. Róbert Péter ünnepi beszédében felidézte a neves szabadságharcos életét, tetteit, tudományos munkásságát.
Dunyov István (1816–1889) a XVIII. században a Temes megyei Vingára telepített bolgárok leszármazottjaként látta meg a napvilágot. Apja csak bolgár és román nyelven beszélt, míg a fia szerb, román, német, angol, spanyol, portugál, francia nyelven is megtanult a magyaron és a szülői házban elsajátított bolgáron kívül. Jogi diplomája megszerzése után szülőföldjén lett ügyvéd. Szabadságharcunkban nemzetőrként, majd honvédtisztként vett részt. A szabadságharc leverése után először halálra, majd 10 év várfogságra ítélték. Josefstadban raboskodott más honvédekkel együtt. Cellatársai közé tartozott a neves tudós, régész, kutató Rómer Flóris. Szegénysége miatt csak a rabkosztot fogyaszthatta (napi 10 krajcárnyi étel, és kenyér). Amikor 30 forint adományt kapott Aradról, büszkén visszautasította. Nem törte meg a fogság, büntetése letöltése után Olaszországba szökött, Garibaldi táborába. „Az ellenség mindig ugyanaz itt, mely odahaza rabigába hajtja sújtott nemzetünket. Ha meggyöngítjük itten: annál kevesebb lesz teendőnk vele odahaza.” – vallotta később.
Bátran küzdött: amikor 1860. október 1-jén Volturnonál bal lábát veszti, sebesülten sem hagyja el a csatateret. Ezért Garibaldi ezredessé lépteti elő és alakulatát róla nevezi el. „Olyan ember számára, mint ön, minden dicséret kevés” – mondja neki elismerően. Mint Kossuth, ő is visszautasította a kiegyezést. Amikor idehaza képviselőnek jelölték, udvarias levélben visszautasította.
Olasz katonai nyugdíjból éldegélt családjával. Tudományos tevékenységet folytatott, cikkeket írt és lefordította Boccardo földrajz és kereskedelemtörténeti könyvét magyarra.
1889-ben bekövetkezett halálakor Pistoiában olasz katonai tiszteletadással temették el. Egyaránt volt hőse a magyarságnak, az olasz egységmozgalomnak, a bánáti román és bolgár nemzetiségnek. 1969-ben a XIII. kerületi Tünde utca megkapta Dunyov István nevét. Itt emléktábla hirdette hősi emlékét mindaddig, amíg a régi sarokház elbontásra nem került.
Tekintse meg az emléktábla visszahelyező ünnepségen készült képeinket!
Vissza