Gidófalvy Lajos ezredes 1901. január 1-jén Erdélyben született. A katonai iskoláit zászlós rendfokozattal fejezte be, majd a XIII/1. Honvéd Kisegítő Karhatalmi Zászlóaljhoz főhadnagyi rangban, leventekiképző parancsnoknak neveztek ki Angyalföldre. A rendszeres őrszolgálat során feladatuk közé tartozott a rombolás és garázdálkodás megakadályozása. A Ferdinánd-híd felrobbantását úgy hárították el, hogy az őrség tagjai a robbanótölteteket leszerelték és a laktanyában helyezték el. Az Aréna (ma Dózsa György) úti aluljárónál és a hídnál is szerveztek őrséget, így a robbantástól ezeket is sikerült megmenteni. A szakmunkásokkal és az ifjúsággal együtt gyárak, üzemek gépeinek leszerelését akadályozták meg. Az Elzett, a Bádogáru-, a Csavar- és a Láng Gépgyárban rendkívül nagy értékű nyersanyagot, félkész árut és gépeket mentettek meg.
Segítették a bajba jutott fiatalokat, az üldözötteket, az Erdélyből és Lengyelországból menekülteket. A politikai rendőrség fogságából maguk készítette igazoló iratok segítségével szabadítottak ki civileket és katonákat. Magatartása és tettei ütköztek a fennálló törvényekkel, ezért hadbírósági eljárást indítottak ellene. 1944. december végén még találkozott Raoul Wallenberg svéd diplomatával. A Pesten folyó harcok során 1945. január első napjaiban – máig ismeretlen körülmények között – halt meg.
Gidófalvy Lajos és csapata rendkívül sokat tett az Angyalföldön élők érdekében. Nehéz háborús körülmények között is példamutatóan viselkedett, nevét és emlékét utca, valamint lakótelep őrzi. A volt harcostársak és az utódok emlékszobában gyűjtötték össze személyes tárgyait és a vele kapcsolatos írásokat, melyeket példásan gondoznak.
Vissza