Témák A-Z

A közterület-felügyeleti tevékenység tartalmát tekintve jogalkalmazásból áll, amelynek minden elemét jogszabályok határozzák meg. Ezek közül a legfontosabbak a következők:

1. 1999. évi LXIII. törvény a közterület-felügyeletről,
2. 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartó rendszerről,
3. 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről,
4. 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország települési önkormányzatairól,
5. 2012. évi CXX. törvény az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról.

A 2012. évi új szabálysértési törvény hatályba lépése jelentős változásokat idézett elő a szabálysértésekkel kapcsolatos norma alkotó tevékenységben: a törvény megjelenéséig a helyi önkormányzatok is alkothattak olyan rendeleteket, amelyek bizonyos magatartásformákat szabálysértésnek minősítettek, és bírsággal fenyegettek (pl. állattartás szabályai, közterületek használatának, a közterületen tanúsított magatartásnak a szabályozása, stb.). A 2012. évi II. törvény életbe lépését követően a helyi önkormányzatoknak ez a joga megszűnt: szabálysértést már csak törvény állapíthat meg, helyi rendelet nem.

A szabálysértési törvény és az önkormányzatokról szóló törvény azonban felhatalmazta az önkormányzatokat arra, hogy közigazgatási területükön rendeletben határozhassák meg, hogy mit tekintenek tiltott és közösségellenes tevékenységnek: ezeket a jogalkotó szabályszegésnek nevezte el, és lehetővé tette megállapításuk esetén pénzbírság kiszabását. A lehetőséggel néhány hónap alatt szinte valamennyi magyarországi települési önkormányzat élt, és képviselő-testületeik helyi rendeletben szabályozták a tiltott és közösségellenes magatartásokkal kapcsolatos szabályokat. A helyi rendeletben meghatározott szabályszegések rendkívüli sokszínűséget mutattak. Például egyes helyeken tiltották a közterületen történő labdázást, másutt a nem fogságban tartott madarak etetését, a kutyák póráz nélküli sétáltatását, a hatósági jelzéssel nem rendelkező, vagy érvénytelen műszaki vizsgás gépkocsik közterületen tárolását, stb. stb. Ezekben az esetekben a közterület-felügyelők általában 5.000-től 50.000.- forintig terjedő pénzbírságot szabhattak ki, meg nem fizetésük esetén a jegyző által lefolytatott eljárás végén ez az összeg 150.000.- forintig növekedhetett.

A körvonalazott helyzetnek az Alkotmánybíróság 38/2012. (XI. 14.) AB határozata vetett véget: az Alkotmánybíróság megsemmisítette az önkormányzatokról szóló-, és a szabálysértési törvényeknek azokat a paragrafusait, amelyek az önkormányzatokat feljogosították a szabályszegő magatartások meghatározására és szankcionálására, így ezeket a helyi rendeleteket az önkormányzatoknak hatályon kívül kellett helyezniük. Ma még nem tudható, hogy a jogalkotó hogyan kezeli majd az így előállt, a közterületek rendjét veszélyeztető helyzetet.

A fentieknek megfelelően jelenleg a közterület-felügyeletek kizárólag azokban az esetekben járhatnak el, amelyekre törvényi rendelkezés jogosítja fel őket (a bevezetőben felsorolt első három, és az ötödik  jogszabály).

A közterület-felügyelet jogalkalmazói munkájának meghatározó részét a 2012. évi II. törvény 224. §-ban meghatározott, a közúti közlekedés szabályainak kisebb fokú megsértése miatti eljárások teszik ki.

A jogalkotó által a közterület-felügyelet intézkedési körébe sorolt szabálysértések megállapítását követően a közterület-felügyelők pénzbírságot szabnak ki, amelynek mértékét kormányrendelet határozza meg: a 228/2012. (VIII. 23.) Korm. rendelet.

A rendelet minden egyes KRESZ-szabály megsértésére fix összegű bírság kiszabását írja elő, összegét pontosan meghatározva, attól a közterület-felügyelők nem térhetnek el.

A KRESZ megsértésének jogszabályban meghatározott eseteivel kapcsolatos felügyelői munka egyszerűsített folyamata a következő:

1. Szabálysértés észlelése, annak eldöntése hogy a felügyelő figyelmeztetést alkalmaz, vagy bírságot szab ki.
2. Bírság kiszabása a fenti kormányrendeletben meghatározottak alapján, és erről tájékoztató nyomtatvány elhelyezése a szabálysértő gépjárművének ablaktörlője alatt, postai befizetési utalvánnyal (ennek önmagában jogkövetkezménye nincs, hiszen átvétele nem bizonyítható).
3. A tájékoztató és a csekk tértivevényes megküldése a szabálysértés eszközéül használt gépkocsi tulajdonosának/üzembentartójának. Átvételét követően 30 nap áll a szabálysértő rendelkezésére a bírság megfizetésére.
4. Ha a bírságot befizették, az eljárás lezárul. Ha nem, akkor
5. a közterület-felügyelet szabálysértési feljelentést tesz a szabálysértési hatóságnál. Ez Budapesten a Fővárosi Kormányhivatal, illetve a Budapesti Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészete. Hogy mikor melyik hatóságnál történik a feljelentés, azt az említett kormányrendelet szabályozza.
6. A szabálysértők adatait a felügyelet továbbítja a szabálysértési nyilvántartási rendszerbe (Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, illetve Nemzeti Közlekedési hatóság nyilvántartása, a szerint, hogy melyik hatóság bírálja el az adott szabálysértést).

A közterület-felügyelettel kapcsolatos tévhitek és hiedelmek meglehetősen sokfélék, legtöbbjük előnytelen fényt vet a felügyeletre – alaptalanul. Egy csokorra való ezek közül:

• A szabálysértés miatt távollétükben megbírságolt gépkocsivezetők egy része nehezményezi, hogy miért nem figyelmeztették őt a szabálysértésre, miért kellett rögtön bírságot kiszabni? Abban az esetben, ha a közterület-felügyelő a szabálysértés befejezése előtt, vagy a szabálysértő jelenlétében a helyszínre érkezik, nincs akadálya figyelmeztetés alkalmazásának. A szabálysértő távollétében azonban, a szélvédőn elhelyezett figyelmeztetéstől nem minden esetben várható a szabálysértés megszűnése, és a jogegyenlőség érvényesülése is vitatható lenne a megbírságolt szabálysértők részéről.
• Az ügyfelek a bírság utólagos mérséklését, eltörlését, részletfizetési lehetőség biztosítását kérik a felügyelettől, pedig erre a jogszabály a felügyeletnek nem ad semmiféle lehetőséget: ez a szabálysértési hatóságok jogköre, a felügyelet pedig nem hatóság.
• Sokan azt hiszik, hogy a bírság összegét a felügyelő szabadon állapíthatja meg: mint tudható, a bírságok pontos összegét kormányrendelet tartalmazza, attól a felügyelők semmilyen módon nem térhetnek el.
• Számosan kifogásolják a felügyelet ügyükben hozott „határozatának” formáját, tartalmát, stb., mégpedig a szabálysértési törvényben a határozatokkal kapcsolatos előírásokra hivatkozva. A felügyelet nem hoz határozatot, mivel nem hatóság: így az ilyen panaszok és észrevételek alaptalanok.
• Sokan az intézkedést követően azonnali jogorvoslatot sürgetnek a közterület-felügyelet intézkedésével szemben. Jogorvoslatra szintén csak a hatóságnak van joga és lehetősége, a felügyeletnek – mivel nem hatóság – nincs. Jogorvoslatra tehát a szabálysértési feljelentést követően, a hatóság előtt nyílik módja az ügyfeleknek.
• Előfordulhat, hogy az állampolgár nem az intézkedés jogszerűségét, hanem a közterület-felügyelő intézkedési kultúráját szeretné megpanaszolni. A panaszok kivizsgálására a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény alapján a felügyelet működési helye szerinti rendőrség jogosult: Budapesten az önálló kerületi közterület-felügyeletek esetében a kerületi rendőrkapitányságok (a BRFK XIII. Kerületi Rendőrkapitányság címe: 1136 Budapest, Szabolcs utca 36.), a Fővárosi Közterület-felügyelet esetében pedig a BRFK.
• Vannak, akik azért jelennek meg a közterület-felügyeleten, hogy bejelentsék: a szabálysértést nem az ő tulajdonukban lévő gépkocsival követték el, és azt szeretnék elérni, hogy a jármű tulajdonosa/üzembentartója helyett az ő címükre postázzák a bírsággal kapcsolatos küldeményeket. Erre a felügyeletnek nincs lehetősége. A tájékoztatót és a csekket annak a természetes, vagy jogi személynek a címére kell megküldeni, aki a közhiteles országos gépjármű nyilvántartásban a jármű tulajdonosaként/üzembentartójaként van bejegyezve. Ez csak egy módon kerülhető el: a bírság befizetésével. Ebben az esetben viszont a szabálysértő lemond a jogorvoslat lehetőségéről.
• Általánosan elterjedt tévhit, hogy a közterület-felügyelők jövedelmét befolyásolja az általuk kiszabott bírság mértéke. Ez nem felel meg a valóságnak. Magyarország központi költségvetési törvényének 33. §-a szerint a települési önkormányzatok közigazgatási területén, a szabálysértési törvény 252. § (1) bekezdése alapján kiszabott és végrehajtott  szabálysértési pénz-, és helyszíni bírságból származó, a települési önkormányzat fizetési számlájára, vagy annak valamely alszámlájára érkezett bevétel 100%-a a települési önkormányzatot illeti, tehát az önkormányzat bevétele.
• Gyakran felmerül, hogy miért nem intézkedik a közterület-felügyelet a kutyájukat póráz nélkül sétáltató személyekkel szemben? Azért marad el ilyenkor az intézkedés, mert a jogalkotó a szabálysértési törvény  193. § (1) bekezdésében a következőképpen szabályozta a „veszélyeztetés kutyával” törvényi tényállását: „Aki a felügyelete alatt álló kutyát a) a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, vagy kóborolni hagyja,” (szabálysértést követ el). Látható, hogy a törvény nem írja elő a póráz kötelező használatát, nem valósul meg a szabálysértés, ha a kutya gazdája szemmel tartja ebét, és vezényszavakkal, vagy füttyjelekkel ellenőrzi a magatartását. A nagytestű, másokban félelmet keltő kutyák tulajdonosait ennek ellenére figyelmeztetheti a közterület-felügyelő a póráz használatára, a súlyosabb következmények megelőzése érdekében.

A jogalkotó a közterület-felügyelőket, halőröket, mezőőröket, természetvédelmi őröket, 2013. január 1. napjától feljogosította  kényszerítő eszközök (testi kényszer, bilincs, vegyi eszköz, rendőrbot, szolgálati kutya), és személyes szabadságot korlátozó intézkedések (előállítás a rendőrségre, gépjármű és ruházat átvizsgálás) foganatosítására Az ezt lehetővé tevő jogszabály száma: 2012. évi CXX. törvény. A kényszerítő eszközök alkalmazására és  személyes szabadságot korlátozó intézkedések végrehajtására kizárólag azok a közterület-felügyelők jogosultak, akik  a törvényben adott felhatalmazás alapján a belügyminiszter által kiadott rendeletben meghatározott vizsgakövetelménynek eleget tettek.

Budapest Főváros XIII. Kerületi Közterület-felügyelet elérhetőségeit, a szervezettel kapcsolatos fontosabb dokumentumokat olvasóink megtalálhatják a felügyelet honlapján: https://www.budapest13.hu/13kerulet/xiii-keruleti-kozterulet-felugyelet. Kérdéseikkel, bejelentéseikkel, esetleges javaslataikkal keressenek meg bennünket: örömmel állunk rendelkezésükre.