Témák A-Z

A séta különlegessége abban állt, hogy az olyan helyszínekre vezetett, amelyek nem tartoznak a klasszikus városnéző túrák útvonalához. Újlipótvárosról sokan úgy gondolják, hogy a Pozsonyi úti református templomnál véget is ér, a Vizafogó pedig sokakban csak úgy él, mint egy óriási panel lakópark, ahonnan az Árpád híd is indul.

A két kerületrészt esetlegesen negatívan érintő sztereotípiák eloszlatására most utánajárhattunk, hogy milyen értékei vannak ezeknek a területeknek.

Vendégeink számára a meglepetés erejével hatott a Vág utca, ahol az ország első közkönyvtára mellett hazánk legelső, mai szóhasználattal élve, művelődési házát kerestük fel. Az 1911-ben épült Népház ma is áll, emléket állítva a XIII. kerület nagyon korai népművelésének. A Pannónia Utcai Általános Iskola nem csak építészetileg egy jelentős alkotás, de eszmeiségét tekintve is több szempontból említésre méltó. A kísérleti jelleggel viszonylag korán (az 1928/29-es tanévben) bevezetett koedukált osztályok, az első szülői értekezlet (ami inkább hasonlított egy gyermeknevelési tanácsadáshoz, semmint egy mai értelmezésű értekezlethez) a sok híressé vált egykori diák mind említésre méltó történetek.

Az iskola tőszomszédságában áll a Cézár-ház, aminek kapuzata a főváros egyik első áramfejlesztő telepének emléke. Ez a létesítmény időrendben a második volt ugyan alapítását tekintve (az első ilyen jellegű üzem csupán egy hónappal előzte meg Hegedűs Gyula utcai társát, és az is a mai XIII. kerület területén állt, ma az ELMŰ székel benne). Az áramot előállító telep berendezéseit egykor szintén “kerületiek” készítették: Láng László gépgyára és a Nicholson művek.

A Vág-Hegedűs Gyula-Dráva és Pannónia utca közötti telken 4 hatalmas lakótömb szintén az 1910-es éveket idézi. A kitalálója után Bárczy-program néven ismertté vált fővárosi szociálpolitikai programcsomag részeként megépült épületek művészettörténetileg is érdekes és számon tartott építmények. Komor Marcel, Jakab Dezső, Nay Rezső és Strausz Muki, Habicht Károly neve mellé olyan országos jelentős műemlékeket párosíthatunk, mint a szabadkai városháza, a nagyváradi Fekete Sas szálló épülete, a Nagymező utcai Mai Manó ház, a kiskunfélegyházai Városháza, stb. A Dráva utcára néző műteremlakásnak pedig olyan híres lakója volt egykor, mint a Nyolcak festőcsoport tagjakánt híressé vált Márffy Ödön, aki Ady Endre özvegyével, Boncza Bertával, azaz Csinszkával élt ebben a házban.

A Dráva utca – Váci út kereszteződésében álló ELMŰ székházban indult meg hajdanán Budapest elektromos áram szolgáltatása 1893. október 18-án. A Dráva utcai épületszárnyban a maga idejében olyan bemutató műhelyeket rendeztek be, ahol azt bizonygatták a telep vezetői, hogy az elektromos áram igenis megfelelő háztartási gépek meghajtására is.

A Visegrádi utca 98d számú ház egy belvárosi bérpalotákat megszégyenítő óriási ólomüveg ablakkal korántsem külvárosi hangulatot áraszt. A Róth Miksa tanítvány Zsellér Imre 1941-ben készítte el a ház lépcsőházának különleges miliőt árasztó óriási természetes fényforrást. Ez csak egy Vizafogó csodái közül. Egykor itt készítette híres cipőpasztáit a Kallós-Schmoll gyár. A gyárépület szintén neves alkotás: Kozma Lajos tervezése. A Dráva utca Duna felőli végén az egykori gázkészülék gyár szintén építészeti remekmű – főleg, ami a mai képét illeti. Mintapéldája a régi ipari épületek megőrzésének a lakóparkká történő átalakítás. A sétánk a Tizenháromház illetve a szomszédos Hétháznál ért véget. Sok ezer munkás, köztük Kassák Lajos hajdani otthonánál, Angyalföld küszöbén.