Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc 170. évfordulója alkalmából rendezett önkormányzati ünnepségek a hagyományoknak megfelelően március 14-én ezúttal is a Szent István körút 14. számnál álló Petőfi Sándor szobornál kezdődtek, majd a Béke téri központi Emlékhelyen folytatódtak.
A Petőfi szobornál, az önkormányzat és a Vígszínház által szervezett koszorúzási ünnepség, amelyen a városrész országgyűlési képviselői Hiszékeny Dezső és Horváth Imre mellett megjelentek az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzatok vezetői, a képviselő-testület több tagja, az önkormányzati intézmények, a kerületben működő pártok, gazdálkodó és civil szervezetek, a kerületi tanuló ifjúság és a lakosság reprezentánsai, a Himnusz elhangzásával kezdődött, amit a Fischer Annie Zeneiskola fúvószenekarának előadásában hallgattak meg az egybegyűltek.
Ezt követően Juhász István színművész előadásában Petőfi Sándor: 1848 című költeménye hangzott el, majd a költő szobrának megkoszorúzására került sor. A szobor talapzatánál koszorút helyeztek el a kerület országgyűlési képviselői, dr. Tóth József polgármester, a képviselő-testületet alkotó frakciók, a nemzetiségi önkormányzatok, a kerületben működő pártok, társadalmi és civil szervezetek, végezetül pedig a lakosság megjelent képviselői.
A Béke téri központi Emlékhelyen megrendezett önkormányzati ünnepi megemlékezésen a Himnusz elhangzását követően Papp János színművész előadásában Petőfi Sándor: Nemzeti dal című versét hallgatta meg az ünneplő közönség, majd dr. Tóth József polgármester osztotta meg nemzeti ünnepünkkel kapcsolatos gondolatait a jelenlévőkkel.–1848-49-ben a nemzet legjobbjainak harcolniuk kellett eszményeikért, ma elegendő lenne a haza és a haladás ügyének szolgálatában a konstruktív, széles körű párbeszéd. Ennek azonban hiányoznak a feltételei. Sokan úgy gondolják, hogy mai viszonyaink között választanunk kell a haza és a haladás között. Ez nem igaz – mondotta a polgármester –, a két fogalom elválaszthatatlanul összetartozik. Napjaink egyik nagy kérdése, hogy rövidtávú politikai érdekek szolgálata helyett tudnánk-e az ország jövőjét meghatározó valódi kérdésekről dönteni? Tapasztalataink szerint ma nincs lehetőség a dialógusra. A mind szélesebb körben érzékelhető, bénító félelemről azonban egyre több szó esik. Társadalmunkat mai uraink megosztották. Hazánk hiteltelenné vált a nemzetek közösségében. Semmi sem az aminek mondják, a tényeket hazugságokkal fedik el.
Hideg polgárháború zajlik hazánkban. Manapság ugyanazokért a célokért kell harcolnunk, mint 170 évvel ezelőtt a szabadság, az egyenlőség, az igazságos közteherviselés és a nemzeti jólét megteremtését célul tűző elődeinknek. Sajnálatos, hogy nekünk nem külföldi megszállók, hanem a hazát a magukénak tekintő új uraságok ellen kell képviselnünk a szabadságharc és a forradalom követeléseit. Ma Magyarországon a gazdagoknak van kormányuk. A KSH adatai szerint a hét évesnél fiatalabb gyermekek 42,7%-ka rendszeresen éhezik hazánkban. Ez az adat nem igényel bővebb magyarázatot. ’48-49 hősei egy szabad, boldog országban szerettek volna élni – én is erre vágyok. Ez az ünnep alkalmas arra, hogy átérezzük közös helyzetünket, számot vessünk hazánk tényleges állapotával, és kifejezzük a hitünket és a reményünket egy jobb Magyarország megteremtésének lehetőségében. Éljen a magyar szabadság, éljen a haza! – mondotta végezetül dr. Tóth József polgármester.Az ünnepi beszéd elhangzását követően Papp János színművész előadásában Arany János: Nemzetőr dal, majd Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet című költeményét hallgatták meg az ünneplők, majd az Angyalföldi Vadrózsa Táncegyüttes műsora következett. A nemzeti ünnepünk alkalmából megrendezett önkormányzati rendezvény a Szózat elhangzásával zárult.
Vissza az Hírekhez