– Ön a két éve tartott országgyűlési választásokon harmadszor nyert egyéni mandátumot, így gazdag képviselői tapasztalatokkal rendelkezik. A ciklus félidejében milyennek ítéli az elmúlt két évet?– Az elmúlt két esztendő sem különbözött az előző évek általános gyakorlatától, eszközeiben egyre durvábbá váló politikai harc volt a jellemző a parlamentben. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a jobboldal a hatalmát kihasználva a demokratikus jogállam szétverésére törekszik. Brutális gyorsasággal és ellentmondást nem tűrő módon borították fel a fékek és ellensúlyok rendszerére épülő alkotmányos berendezkedést. A kormány gazdaságpolitikája homályos, nélkülözi a világos koncepciókat, a távlatos terveket. A legnagyobb és legkárosabb hatású, jóvátehetetlen intézkedésük a nyugdíjrendszer megváltoztatása, a magánnyugdíjak „lenyúlása” volt. A csaknem 3000 milliárd forintos vagyon jelentős részét az államadósság csökkentésére fordították, mégis, a statisztikák szerint az államadósság nagysága minden korábbi rekordot megdöntött.– Nem az ellenzéki politikus nézőpontját tükrözik ezek a súlyos szavak? A kormányoldal politikusai az eltelt két évet a siker időszakának mondják.– Ezzel szemben tény, hogy elvesztegettünk két évet. A gazdasági szabadságharc vargabetűje után ott tartunk, hogy most a korábban büszkén „hazapaterolt” IMF pénzéért kalapozunk. Egyedül maradtunk. Nehéz gazdasági helyzetünkben nincs nemzetközi szövetségesünk, akire támaszkodhatnánk. A külföldi beruházók bizalmatlanul tekintenek ránk, egyre inkább elkerülnek minket. Így ahelyett, hogy a munkahelyek tíz év alatt ígért egymillióval szaporodnának, számuk inkább csökken. A társadalom drasztikus kettéosztását éljük: a tehetősebb réteget a szegényebbektől elvett pénzekből segítik, ebből építik klientúrájukat is.– A forradalmi jogalkotásnak köszönhetően két év alatt több mint három és félszáz új törvény született, ami – sporthasonlattal szólva – lehet, hogy világcsúcs.– Itt is érvényes a mondás: a kevesebb több lett volna. A törvényalkotás nem a sportpályák, stadionok műfaja. A parlamentben a nagy rohanás, a kapkodás sok selejttel járt, nem csoda, hogy most a viszszavonások idejét éljük. Több esetben módosító javaslatot nyújtottam be a kormányoldal által beterjesztett törvényjavaslatokhoz. Az önkormányzatokról szóló törvény tárgyalásán a szocialista frakció vezérszónokaként kifejtettem aggályaimat; csak ehhez a törvényjavaslathoz 93, az Állami Számvevőszékről szólóhoz pedig 33 módosító indítványt nyújtottunk be képviselőtársaimmal. A 2012-es költségvetés általános vitájában azt hangsúlyoztam, hogy az önkormányzatok finanszírozása nem elegendő, és a sok törvényi változás miatt nagy a bizonytalanság, így a helyhatóságok nehezen tudják megtervezni a büdzséjüket.– Segítette képviselői munkáját, hogy polgármester?– Parlamenti képviselőként én inkább az emberek köznapi ügyeivel és az őket érintő dolgokkal foglalkozom az ország házában. Azokkal, amelyekkel polgármesteri munkám során találkozom. Fontosnak ítélem, hogy a mindennapokból, az átélt eseményekből építkezzek hozzászólásaimban. Interpelláltam például a nemzetgazdasági minisztert annak ügyében, hogy mit tesz a kormány a közfoglalkoztatásból kiesett munkanélküliekkel. Az Út a munkához program több tízezer ember megélhetésén segített, fontosnak tartottam, hogy a korábbiakhoz hasonló színvonalon folytatódjon a jövőben. A nemzeti fejlesztési minisztert interpelláltam abban, hogy milyen segítséget nyújt a kormány az ingyenes internet elterjesztésében, támogatja-e az ehhez szükséges optikai hálózat kiépítésében az önkormányzatokat. Írásbeli kérdést tettem fel szintén a fejlesztési miniszternek, hogy akarják-e folytatni az előző kormányok alatt sikeres panelprogramot, emellett felhívtam a figyelmét a közterületi reklámozás anomáliáira, segítséget kérve a problémák rendezéséhez. A belügyminisztertől pedig arról érdeklődtem, tárcája milyen módon segíti a településeket a térfigyelő rendszerek kiépítésében. Az említett témákban sajnos nem kaptam sok segítséget a kormányzati szervektől.– Mennyiben hatnak az új törvények a városrész tevékenységére?– A törvénygyár sebtiben „összelapátolt” rendelkezései az önkormányzatiság szinte minden szegmensére hatással vannak, nálunk is éreztetik negatív hatásukat. Gyökeres változások történtek például az intézmény- és az ellátórendszerekben. A korábbi nyolcórás közfoglalkoztatást lecsökkentették négyórásra, ami feleannyi, megalázóan kevés jövedelmet is jelent egyben. A kerületben 3450-en estek ki a nyugdíjszerű ellátásból és részesülnek szociális ellátásban. Elveszítették eddigi kedvezményeiket a közgyógyellátástól kezdve a bérletvásárlásig, ami súlyosan érinti mindennapi életüket.– Az önkormányzati rendszer átalakítását az érintettek körében nagy értetlenség és felháborodás kíséri…– A törvényt alkotók felfogása szerint a helyhatóságok nem partnerei, hanem alattvalói az államnak. Az önkormányzatoktól fontos feladatokat vesznek el a hozzájuk tartozó vagyonelemekkel és bevételi forrásokkal egyetemben. Attól tartok, hogy az oktatás, az egészségügy és a hatósági feladatok átvétele komoly színvonalcsökkentést fog eredményezni, aminek a szenvedő alanya a szolgáltatást igénybe vevők köre, a lakosság lesz. Az egészségügyi átalakításokat a kapkodás, az átgondolatlan improvizáció jellemzi. A bizonytalanság és a pénzhiány a kórházak és a szakrendelők működőképességét veszélyezteti. A közoktatási reform ürügyén az iskolák kötelező államosítása zajlik. Láthatóan az állam alattvalónak szeretné nevelni a jövő felnőttjeit, uniformizálni az egyéneket, az iskolákat. Az egységesítés következménye, hogy a kiemelkedő iskolák és tanulók viszszasüllyednek az átlag szintjére. A felsőoktatás átszervezésével egy időben jelentős forráskivonás történik. A diploma a jómódúak kiváltsága lesz.– Fölmerült, hogy polgármesterek ne lehessenek országgyűlési képviselők, és viszont.– Évtizedes tapasztalattal a hátam mögött azt mondom, hogy a két funkció esetemben szervesen kiegészíti egymást, közéleti tevékenységem így kerek egész. A polgármesteri munka tapasztalatait a törvényhozásban, míg a parlamentben szerzett ismereteket a polgármesteri munkámban hasznosítom. Ez a párosítás – önfényezés nélkül mondom – eddig jól működött, amit városrészünk eredményei visszaigazolnak. Önkormányzatunk stabil költségvetéssel, hitelfelvétel nélkül működik, és ebben a nehéz időszakban is folytatja fejlesztéseit. Továbbá növeltük a szociális támogatást abban a körben, amelyről az állam levette segítő kezét. Iskoláinkat, egészségügyi intézményeinket felújítottuk, korszerűsítettük. Új óvodákat, bölcsődéket építettünk, ez utóbbiakat ingyen vehetik igénybe a szülők.Munkánkat több rangos elismeréssel díjazták. A Progresszív Intézet átfogó elemzése szerint 2011-ben is a XIII. kerület volt az ország legjobb önkormányzata, kiemelték pénzügyi stabilitásunkat. Nálunk a legalacsonyabb az adósságállomány, egy lakosra vetítve 654 forint.– Nem megterhelő a két felelősségteljes pozíció egyidejű ellátása?– Akik ismernek, tudják, hogy munkamániás vagyok. Amíg nem érzem terhesnek közéleti munkámat és jó színvonalon el tudom látni mindkét funkciómat, addig szívesen dolgozom mindkét területen egyidejűleg. Máskülönben a munkámat a választók minősítették: mint egyéni országgyűlési képviselőnek háromszor, mint polgármesternek ötször szavaztak bizalmat. A döntés jogát hagyjuk meg a választóknak!Jusztusz Gábor