A hőségriasztás előrejelző és figyelmeztető rendszerét 2005-ben vezették be Magyarországon azzal a céllal, hogy időben tájékoztassa a lakosságot a hőmérséklet-emelkedésről, felkészítse az egészségügyi ellátórendszert a várhatóan megnövekedő feladatokra, illetve hogy felhívja az önkormányzatok, a védelmi igazgatás és az együttműködő szervezetek figyelmét a szükséges intézkedések megtételére. A hőségriasztással kapcsolatban a Nemzeti Népegészségügyi Központ ad folyamatos tájékoztatást az írott, elektronikus és közösségi média csatornáin keresztül. A hőségriasztást, annak fokozatát, valamint az érvénybe lépés időpontját és annak várható időtartamát a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. előrejelzései alapján az országos tisztifőorvos határozza meg és hirdeti ki, jogszabályi felhatalmazás útján. Az előjelzési adatok változása alapján hosszabbításra vagy a fokozat módosítására kerülhet sor. A hőséggel kapcsolatban az országos tisztifőorvos az alábbi fokozatokat adhatja ki: • 2. fok: ha a napi középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napon eléri vagy meghaladja a 25°C-ot. • 3. fok: ha a napi középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napon eléri vagy meghaladja a 27°C-ot. Intézkedések hőségriadó esetén • A 2. fokozatú riasztáskor – mivel a magas napi átlaghőmérséklet környezet-egészségügyi kockázatot jelent a lakosság számára – megtörténik az egészségügyi ellátórendszer riasztása, illetve a lakosság, az önkormányzatok és az együttműködő szervezetek tájékoztatása. • A 3. fokozatú riasztás rendkívüli intézkedések elrendelését indokolhatja. A III. fokban nincs meghatározva középhőmérsékleti felső korlát, így a környezet-egészségügyi kockázat súlyossága változó mértékű lehet. Az egészségügyi hatásokon túlmenően működési zavarok előfordulásával kell számolni többek között az elektromos ellátórendszer, a vízellátás és a közlekedés terén is. • A hőségriasztás kiadását követően az önkormányzatok életbe léptetik a települési hőségtervet, és aktiválják a riasztási láncban szereplő személyeket. Megteszik a szükséges intézkedéseket a szociális ellátóintézményekben, a házi gondozó szolgálatoknál, a köznevelési és egészségügyi intézményekben, valamint a szabadtéri rendezvényeken. Gondoskodnak ivóvíz elérhetőségéről illetve a portalanításról a köztereken, valamint biztosítják az áramszolgáltatás zavartalanságát.
Mennyi folyadékot igyunk? A hőségben leginkább folyadék fogyasztásával tehetünk az egészségkárosodás ellen. Ügyeljünk a nagy melegben arra, hogy megfelelő mennyiségben igyunk. Bőséges, napi 2-4 liternyi folyadék fogyasztása javasolt.
Mit igyunk? A legjobb a csapvíz vagy az ásványvíz. Az ásványvíz fogyasztása a szervezet ásványianyag-szükségletét is kielégíti, ezért kánikulában a szokásosnál nagyobb folyadék- és ezzel együtt ásványianyag-veszteség pótlására a legjobb megoldás. Fontos tudni, hogy a palackozott vizek egy része egyszerű ivóvíz, másik része olyan karsztvíz, amely csak kis mennyiségben tartalmaz ásványi anyagot, de léteznek ásványi anyagokban szegény forrásvizek is. Ezen kívül palackoznak ásványi anyagok utólagos hozzáadásával dúsított kútvizeket is.
Miként pótolhatjuk az ásványi anyagot a szervezetben? Az ásványi anyagok bevitelére a zöldség- és gyümölcslevek jó választásnak számítanak, amelyek egyrészt pótolják a szervezet ásványianyag-veszteségét, másrészt oltják a szomjat. Hőség idején fontos, hogy sok ásványvizet fogyasszunk. Olyat, amelynek literenként 1000 mg körül van az ásványianyag-tartalma. Elsősorban a szervezet napi kalcium– és magnézium-szükségletére kell ügyelni. Azok számítanak jó ásványvíznek, amelyekben a kalcium mennyisége literenként eléri a 150 mg-ot, a magnéziumtartalom pedig eléri az 50 mg-ot. A nagy folyadékvesztéssel járó időszakban a 20-200 mg/l nátriumtartalmú vizek fogyasztása is előnyös lehet.
Mi a kiszáradás? Kiszáradásnak azt az állapotot hívjuk, amikor a szervezet víztartalma kritikusan lecsökken. Mivel a csecsemők, kisgyermekek és idős emberek kevésbé érzik a szomjúságot, ezért esetükben nagyobb a kiszáradás veszélye. A szervezet víztartalmának csökkenése következtében a vérerekben uralkodó nyomás is csökken, vagyis esik a vérnyomás. Ezt különleges nyomásérzékelő receptorok érzékelik, amelyek ingerlése szomjúságérzetet vált ki. Tekintettel kell lenni azonban arra, hogy amikor a szomjúság érzése megjelenik, a szervezet már jelentős vízveszteséget szenvedett. Ezért a nap folyamán gyakran kis mennyiséget célszerű fogyasztani folyadékból a kiszáradás elkerülése érdekében.
Mire kell ügyelni az ételeknél? Hőségben ne együnk nehéz ételeket, részesítsük előnyben a roston, illetve zsiradékmentesen sült szárnyas húsokat, a grillezett vagy sült zöldségeket. Ilyenkor a szokásosnál is nagyobb arányban ajánlott beépíteni az étrendbe a zöldségeket és a gyümölcsöket. Fogyasszunk sok salátát, de jót tesznek a tejszín, tejszínhab nélküli gyümölcsleveseket és a rántás nélküli, joghurttal vagy kefírrel habart főzelékek. Naponta többször együnk keveset. A forró napokon szervezetünk energiaszükséglete 15 százalékkal csökken. Ebből adódóan a kalória- és zsiradékdús ételek fogyasztása kerülendő, mert az fokozza az izzadást, rossz közérzetet, emésztési problémákat okozhat.
Hogyan öltözködjünk? Nagy melegben a szellős ruhák minősülnek jó választásnak. A gyermekekre is vékony ruhákat adjunk, és mindenképpen védeni kell a fejüket vékony sapkával, kendővel vagy a legkisebb esetében napernyővel. Semmi esetre se hagyják a szülők gyermekeiket még a legrövidebb időre se magukra az autóban.
Megengedett-e az edzés? Hőségben rosszullétet okozhat az erőteljes mozgás, a hirtelen gyors és intenzív testmozgás. Ilyenkor könnyebb testmozgások javasolhatók, a betegeknek pedig még arra is ügyelniük kell, hogy lassan, fokozatosan váltsanak testhelyzetet. Ha valaki szédül, az azt jelzi, hogy nincsen elég folyadék az érpályákban, ezt fokozatosan, apránként pótolni kell. A melegből adódó rosszullétek miatt ha egy mód van rá, szívbetegek ne üljenek volán mögé hőség idején.
Kell változtatni a gyógyszerek tárolásán? Mindig a megfelelő hőmérsékleten kell tartani a gyógyszereket. Hőség idején azonban e tekintetben is változnak a szabályok: ajánlatos a hűtőben tárolni a gyógyszereket akkor, ha a szobahőmérséklet 25 fok fölé emelkedik. Még azoknál a tablettáknál, kapszuláknál is érdemes ügyelni erre, amelyeknek a dobozán ez nem szerepel.
Hőségben sem szabad fürdeni a szökőkutakban!
A hőségriadóról aktuális információkat az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat honlapján olvashatnak.
Az Önkormányzat környezetvédelmi tevékenységét a 2012-ben Környezetvédelmi-fenntarthatósági Programmá átalakított, a környezetvédelmi törvény rendelkezései alapján elkészített környezetvédelmi programja alapján végzi.
