A 93 éves korában elhunyt Ridovics László Munkácsy-díjas festőművész munkássága előtt tisztelegve emléktáblát állított önkormányzatunk a Máglya köz 2-ben, a XIII. kerületi Művészház falán. A megemlékezés virágait dr. Tóth József polgármester is elhelyezte.
Idén szeptember 1-én töltötte volna be 99. évét Ridovics László, aki hat éve, 2018. október 7-én hunyt el abban az épületben, amelynek egyik első lakója volt, és amelyben haláláig alkotott. A Máglya közi Művészházról van szó. Ennek falán mostantól emléktábla örökíti meg Ridovics László festőművész portréját. A Ridovics-emléktábla a kilencedik az épületen, miután ott számos kiváló festő és szobrász élt. Emléktáblája van önkormányzatunk jóvoltából például Kokas Ignác Kossuth-díjas festőművésznek és Würtz Ádám háromszoros Munkácsy-díjas grafikusnak is.
SZOBAFESTŐBŐL LETT FESTŐMŰVÉSZ
Ridovics László szegény munkáscsaládba született, Szombathelyen végezte elemi iskolai tanulmányait. Továbbtanulásra nem nyílt lehetősége, így 14 éves korában szobafestő tanonc lett. 1942-ben költözött Budapestre, művészi tanulmányait Koffán Károly szabadiskolájában kezdte. 1944-ben besorozták katonának, de megszökött. Később az oroszok vitték el, de újra sikerült megszöknie.
A Képzőművészeti Főiskolán 1951-ben végzett, mestere Szőnyi István volt. Előbb a Képzőművészeti Gimnáziumban, majd 1959-1966 között az Iparművészeti Főiskolán tanított. 1958-tól nyaranta a zsennyei művésztelepen dolgozott. Ösztöndíjasként Párizsban, Leningrádban és Rómában járt.
HARMINC ÖNÁLLÓ KIÁLLÍTÁS
Első jelentős kiállítására 1954-ben került sor. 1966-ban – amikortól a Kilencek művészcsoport egyik alapító tagja lett – az Ernst Múzeumban rendezték meg nagyszabású önálló kiállítását. Ebből életútja során 30 volt. 1972-től gyakran szerepelt japán tárlatokon, kétszer járt is a szigetországban, amikor egyéni kiállítását különböző városokban mutatták be. 1987-1994 között az Új Realista Alkotói Közösség tagja volt. Sokféle műfajban (kisplasztika, grafika, tájkép, portré, csendélet) alkotott.
Sokféle elismerésben részesült, egyebek közt Munkácsy-díjban 1967-ben. Munkái megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában, a szolnoki, a vaji és a miskolci múzeumban, a szombathelyi képtárban és a kobei Uroko Múzeumban Japánban.
MURÁLIS MORÁLIS
Ridovics László életútját felidézve Feledy Balázs művészettörténész nemcsak a néhai festő alkotói tevékenységét méltatta, hanem szólt arról is, hogy a művész közéleti tevékenységét, egész életét elkötelezett a szociális érzékenység hatotta át. Egyfajta murális morálisnak írta le Ridovicsot, aki pedagógusként könnyen megtalálta a hangot a fiatalokkal, és idős korában is mérvadó volt szakmai véleménye.
A Máglya közi Művészház falán leleplezett emléktáblát megkoszorúzta dr. Tóth József polgármester és a festőművész két gyermeke, Ridovics Anna, akiből művészettörténész és Ridovics Péter, akiből – apja nyomdokain – festőművész lett. A Ridovics-család két barátja, Rozs Tamás és Szabó Zoltán zenélt a megemlékezés keretében.
Vissza az Hírekhez