A XIII. Kerületi Önkormányzat képviselő-testülete 2024. november 7-én megtárgyalta és elfogadta az önkormányzatnak a 2020–2024-es Klímastratégiája végrehajtásáról szóló beszámolót. A stratégia – amely a klímavédelmi tevékenységünk 2011 óta létező hosszú távú éghajlatváltozási tervének aktualizált változata – célja a klímaváltozás hatásainak, a kerület lakosságát és városi rendszereit (természeti és épített környezetét, infrastruktúráját) fenyegető időjárási kockázatoknak, és az ezekhez kapcsolódó önkormányzati feladatoknak az azonosítása, az éghajlatváltozás elleni helyi intézkedések meghatározása, az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős csökkentése, felkészülés a már elkerülhetetlen változásokra. A beszámoló végén elhangzott az is: a kerületi Klímastratégia 2024–2029-es tervezete elkészült, zajlik a szakmai és társadalmi egyeztetése. A beérkező vélemények és javaslatok alapján véglegesített tervezetet 2025-ben kerül a képviselő-testület elé.
2020-ban a koronavírus járvány és a megfékezése érdekében hozott intézkedések sokkolóan hatottak; a pandémia elmúltával azonban ismét bebizonyosodott, hogy az emberiség nehezen tanul és könnyen felejt. Például Budapest Környezeti Állapotértékelése alapján a fővárosban a közúti forgalom nagysága 2022-ben már nemcsak elérte a 2019-es év átlagát, hanem az év végére mintegy 10 %-kal meg is haladta azt.
Az orosz-ukrán háború az emberi tragédiák mellett felmérhetetlen környezeti károkat is jelent. Nemzetközi szinten hatalmas, hazánkban jelentős változás következett be az energiafelhasználásban. Bár az egyén felelőssége alapvető a klímaváltozásban, a fogyasztói viselkedést számos olyan erős külső befolyás éri, amelyekkel szemben az egyén szinte eszköztelen. A megélhetési problémák, társadalmi konfliktusok könnyen és azonnal háttérbe szorítják a fenntarthatósági szempontokat.
A Klímastratégia végrehajtásának időszakában mindannyiunk számára még jobban érzékelhetővé váltak az éghajlatváltozás káros hatásai. Az elmúlt nyár az emberiség történelmének legmelegebb nyara volt. A HungaroMet adatai alapján Magyarországon 2024 júniusa az ötödik, júliusa az első, augusztusa a második legmelegebb hónap volt 1901 óta. A szó legszorosabb értelmében létkérdés, hogy alkalmazkodni tudjunk a klímaváltozáshoz, lehetőség szerint olyan módszerekkel, amik csökkentik annak káros hatásait. Klímastratégiánk megvalósításával ez volt a célunk.
Az antropogén (emberi tevékenységre visszavezethető) éghajlatváltozás alapja az üvegházhatású gázok (elsősorban a szén-dioxid) légkörbe bocsátása, melynek elsődleges forrása a fosszilis energiahordozók (szén, kőolaj, földgáz, illetve ezek származékainak, mint a benzin, gázolaj, kerozin) elégetése. Ebből következően a klímavédelem mitigációs (megelőzési) területén a legfontosabb cél az ÜHG-ok kibocsátásának csökkentése.
A kerület ÜHG kibocsátásának 15%-kal történő csökkentését tűztük ki célul 2030-ra 2018-hoz képest. A 2022-re elért csökkenés 21,7%-os, tehát a 2020. évi Klímastratégia legfontosabb célkitűzése már teljesült. Figyelemre méltó, hogy ez az eredmény nemcsak a kibocsátás csökkentése miatt következett be, hanem a kerületi CO2-nyelők arányának növekedése is hozzájárult. Az ÜHG-leltár alapján 2018-ban kerületünk 72,53 tonna szén-dioxid elnyelésére volt képes, a zöldterületek bővítése és a faültetések következtében ez az érték 2022-ben 104 tonna volt.
A Klímastratégiához is kapcsolódó intézkedések között szerepel például: önkormányzatunk már az energiaárrobbanást megelőző években kiemelten kezelte intézményei, telephelyei energetikai korszerűsítését, fejlesztését. lakóházaink felújítása során egyre nagyobb hangsúlyt helyezünk a hőszigetelésekre. Minden évben csatlakozunk az Európai Mobilitási Hét programjához, amelynek célja a környezetbarát és fenntartható városi közlekedés népszerűsítése.
Zöldfelületeink fejlesztésekor – igazodva az AngyalZÖLD 3.0 stratégia célkitűzéseihez, mely a klímavédelmi és ökologikus szempontokat fő irányvonalnak tekinti – figyelmet fordítunk a fenntartható szemlélet alkalmazására és a költséghatékony üzemeltetés szempontjaira. Ennek érdekében alacsony fenntartási igényű és főként biodiverz növényállományokat telepítünk.
Újlipótvárosban a beépítettség mértéke és az azzal együtt járó közműterheltség okán jellemzően nem áll rendelkezésre elegendő hely fák telepítésére. A fásítás érdekében a Katona József utca felújítása során tudtunk előrelépni, fákat telepíteni. Zöld szigetekkel több helyszínen hozzájárultunk a növényesítéshez.
Egy csaknem 5 ezer négyzetméteres új parkot hoztunk létre a Thurzó utcában, Újlipótváros sűrű beépítettségű területén, emellett új zöldsétányt a Csanády utcában. A Gergely Győző utcai zöldsétányt felújítottuk. Nagyszabású zöldterületi fejlesztés keretében átadtuk a Vizafogó parkot. Az újlipótvárosi gyalogos és zöldfelület fejlesztési program keretében tervezés alatt van a Visegrádi, a Balzac és a Pannónia utca egyes szakaszainak átalakítása gyalogosbarát és zöld szemlélet szerint, minél több fa ültetéssel.
A Szent István parknál és a Pozsonyi út, a Victor Hugo utca, a Tátra utca és a Szent István körút által határolt területen összesen 850 parkolóhelyen működik a smart parkolási rendszer, mely a Parker applikáción keresztül érhető el. Több létesítményünkre napelemes rendszert szereltünk fel. A Gyöngyösi sétány ökojátszóterén esőkertet hoztunk létre, a Thurzó park gyepfelületének mélypontjai szikkasztóként tartják a csapadékvizet a területen.
Lakossági zöldpályázatainkat minden évben meghirdetjük. 2024-ben indítottuk el a Balkonzöldítő pályázatot, amellyel a homlokzati felületek zöldítésére ösztönözzük lakosainkat, elismerjük tevékenységüket. A környezetvédelmi és az udvarzöldítési pályázat keretében támogatjuk a belső udvarok zöldfelületeinek bővítését, felújítását, magánterületi fák ültetését. A 100 %-os önkormányzati lakóépületekben élő közösségek részére 2022 óta udvarzöldítési programot hirdetünk.
Vissza az Hírekhez