Önkormányzatunk képviselő-testülete 2013-ban alapította a XIII. Kerületi Építészeti díjat. Azoknak ítélik oda, akik kiemelkedő szakmai tevékenységükkel jelentősen hozzájárultak kerületünk építészeti és településképi arculatának fejlesztéséhez. Az elismerést évente egy ember kaphatja meg, személyéről a Tulajdonosi, Kerületfejlesztési és Lakásgazdálkodási Bizottság dönt.
Vadász Bence diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte. Okleveles építészmérnök, Ybl- és Pro Architectura díjas építész, a Mesteriskola mestere, a Magyar Építőművészek Szövetsége és az Országos Építészeti Tervtanács tagja, a III. kerületi Építészeti-műszaki Tervtanács tagja. Több mint 25 éve vesz részt az egyetemi és főiskolai oktatásban. Többgenerációs építész családból származik. Édesapja Vadász György volt a RAM tervezője. Jelenleg a Vadász és Társai Építőművész Kft. irodavezetője, műteremvezetője. A Vadász Bence vezette építésziroda sokszínű tevékenységet folytat, iroda és lakóépületek mellett többek között sportcsarnokok, szállodák, középületek tervezésével és műemlék-rekonstrukcióval is foglalkoznak. Vadász Bence XIII. kerületi jelentősebb munkái: Láng Sport és Szabadidő Központ (Sportcsarnok és főépület), Láng Sporttelep (Tenisz épület), Origó-Ház (Petneházy utca 38-42.), Fecske ház (Béke utca 7.), lakóépület a FOKA öbölben (Marina part 3-7. tömbök társtervező). Tervei alapján újult meg a Göncöl utcai háziorvosi rendelő.
Liszkay Krisztina a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán 1982-ben diplomázott. Első munkahelye a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat, a BUVÁTI volt. Többségükben onnan indultak a mára legelismertebb magyar építészek. Liszkay Katalin 15 éven át dolgozott ott. A rendszerváltozás után Budapest általános rendezési tervének felelős tervezőjeként a főváros egészével foglalkozott. Saját vállalkozását 1998-ban alapította Urban-Lis Stúdió néven. A XIII. kerületben számos szabályozási terv fűződik Liszkay Krisztina nevéhez. Legjelentősebb itteni munkája az volt, hogy kollégáival 2001-ben elkészítette az első olyan XIII. kerületi városrendezési és építési szabályzatot (KVSZ), amely városrészünk teljes területére vonatkozott. A helyi KVSZ évente egészült ki kisebb területekre vonatkozó szabályozási tervekkel, melyek 2017-ben egységes szerkezetbe kerültek, elkészült a kerület teljes területére vonatkozó és egységes szabályozási tervlapot tartalmazó kerületi építési szabályzat (KÉSZ). A KÉSZ felülvizsgálatát azóta minden évben cége készítette el, 2021-ben új rendeleti formában.
Hartvig Lajos középiskola tanulmányait a dunaújvárosi Münnich Ferenc Gimnáziumban, felsőfokú tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen végzete, ahol 1985-ben diplomázott okleveles építészmérnökként. 1992-ben a Magyar Építészkamara Mesteriskolájának XI. ciklusát mester diplomával zárta. DLA fokozatát a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Karán szerezte 2009-ben. Pályáját 1986-ban a Képcsarnoknál kezdte. Ezt követően, 1986-1989 között a Buváti, majd 1989-1992 között a Materv építészmérnöke. 1992-1994 között az offenbachi Novotny-Mähner Architekten munkatársa. 1996-ban Bánáti Bélával közösen megalapította a Bánáti + Hartvig Építész Irodát, melynek – Bánáti Bélával közösen – máig tulajdonosa, vezető építésze. 2016 óta oktatója a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Lakóépülettervezési Tanszékének. Hartvig Lajos nevéhez fűződik a XIII. kerületben többek között a Green Court lakópark, a Marina parti Duna Terasz lakópark, valamint több társasház is.
Okleveles építészmérnök, diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetem Középület-tervezési Tanszékén szerezte 1994-ben. 2000-től az Arcikon Kft. munkatársa, 2008-tól Nagy Csaba építész tervezővel együtt vezetik a műhelyt. Az iroda jelenleg 24 építész tervezővel működik, középületek, szállás- és lakóépületek tervezésével, ipari és műemléki épületek rekonstrukciójával is foglalkoznak. A XIII. kerületben számos középület, közintézmény terve, felújítása fűződik a műhely nevéhez: Vizafogó Tagóvoda, Láng Művelődési Központ, Meséskert Tagóvoda, Pannónia Általános Iskola, Révész utcai Háziorvosi rendelő épülete, Visegrádi köz 4. szám alatti óvoda-bölcsőde, 100 lakásos passzívház. Az Archikon műhely munkáit elismerték Pro Architectura díjjal, a FIABCI World Prix d’Excellence – Nemzetközi Ingatlanfejlesztési Nívódíjon, Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíjon, Budapest Építészeti Nívódíjon, Építőipari Nívódíjon, Média Építészeti Díjon és Budapest Építész Kamara díjával.
Építészmérnöki diplomáját 1978-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte. Pályafutását tervezőként a Városépítési Tudományos és Tervező Intézetben kezdte. 1982-ben Salgótarján, majd Budapest XX. kerületének főépítészeként tevékenykedett. 2000-ben az IVG Immopark Kft. projektmenedzsereként fővárosi fejlesztések előkészítésén dolgozott. 2003-tól 2015. évi nyugállományba vonulásáig a XIII. Kerületi Polgármesteri Hivatal főépítésze, 2019-ig a kerületi tervtanács vezetője volt. Kerületi főépítészi munkásságával maradandót alkotott a XIII. kerület közterület-fejlesztésének területén, meghatározó szerepet játszott az építészeti értékek megőrzésében, a mai magyar építészeti törekvések támogatásában. Munkásságához kötődik számos kerületi tervpályázat kiírása és lebonyolítása: a volt Angyalföldi Hőerőművel, a Radnóti Miklós Művelődési Központtal, a lebontásra ítélt Volga szálló területével, valamint az 1897-ben épült Angyalkert óvoda felújításával kapcsolatos tervpályázatok. Főépítészként jelentős mértékben járult hozzá a XIII. kerület mai városképi arculatának létrejöttéhez. A Marina part lakópark, az Árpád híd pesti torkolatánál kialakított irodaépület-együttes, a Váci út kerületi szakaszán és környezetében, valamint a Kassák Lajos utcában végrehajtott fejlesztések mind magukon viselik főépítészi igényességét, a fejlesztőkkel és a beruházókkal kialakított szakmai együttműködésének eredményeit. Nevéhez köthető a kerület két új sétálóutcájának kialakítása, valamint a Pozsonyi út déli szakaszának rekonstrukciója. XIII. kerületi munkásságát az innovatív és fenntartható működés, a zöld energiák minél szélesebb körű alkalmazása, illetve a lakosság erre irányuló ösztönzése jellemezte. Főépítészi tevékenységének eredményeként számos díjban és elismerésben részesült a kerület.
Marosi Miklós neve a hazai építészeti közéletben a sokoldalúságot és az egyediséget jelenti. Életművében a legváltozatosabb műfajok megtalálhatók, de a KÖZTI-ben töltött immár majdnem fél évszázad jóvoltából túlnyomórészt középületeket tervezett. A kortárs kórházépítészetben és a szállodatervezésben egyedi hangvételű munkái, az adott helyhez és igényekhez példamutató rugalmassággal, ugyanakkor szellemes megoldásokkal viszonyuló tervezői magatartása a hazai építészeti paletta egyik legegyénibb alkotójává emeli. Sohasem volt forradalmi újító, de az évtizedek során megépült munkáit sorra véve – az adott kor vizuális jegyei mellett – egy állandó, egész munkásságán végigvitt törekvés érzékelhető: annak a hitnek az épületekben való megformálása, amely az ember és a környezet harmonikus kapcsolatát vallja. Oktatóként, diplomabizottsági tagként, illetve a szakmai közéletben vállalt számtalan feladatával szerény, de nyilvánvaló hatással van több építészgeneráció értékrendszerére.
A kortárs magyar építészetben Tima Zoltán tervei egy trendeken felülemelkedő, karakteres és rendkívül konzekvens építészeti világot képviselnek. Munkáit racionális, tiszta szerkesztés jellemzi, egy árnyalatnyi poétikus ízzel, ami azonban sohasem uralja az egészet, csak szerethető, humánus karaktert visz a logikus rendben. Az újlipótvárosi Duna-parton Tima munkái között az első a 2003-ban átadott, 443 lakásos Riverside apartmanház volt. Legnagyobb értéke az elrendezésben rejlik: az U alakban vitt alaprajz teszi lehetővé, hogy a majdnem félezer lakásnak legalább háromnegyede a Duna és a budai hegyek látványát élvezheti. A középen kialakított, 80 méter mély udvar fellazítja a három tömbből álló apartmanház tekintélyes összméretét. A legfelső szinten minden tömb penthouse lakásokkal zárul, Dunára néző tetőteraszokkal. A földszinti üzleteket árkádsor kapcsolja össze, a belső udvar földszinti részére az utcáról is megközelíthető uszoda-sportklub került, ami különleges látványelemmel gazdagítja az utcaképet. Az első emelet szintjén lévő 2000 négyzetméteres tetőkert a ház belső kertjeként szolgál.
A Sárbogárdon született Szabó Tamás János rajztanára javaslatára jelentkezett a BME Építészkarára. Rajzkészsége kitűnő volt. Az egyetemen Radványi György volt a mestere. A diploma megszerzése után szinte azonnal elhelyezkedett az akkor alakuló Finta és Társai építészirodában, ahol Finta Józseffel közösen készített pályázatokat. Finta nem csupán munkatársa, de választott mestere is lett. Első önálló munkája, az 1998-ban elkészült budapesti Szép utcai irodaház volt: egy városképi szempontból problémás épületet alakított át úgy, hogy azt a környezetbe illesztve a városi használat részévé tette. 1999-ben a WestEnd egyik ikonikus épületrészének, a MÁV utasváró fejépületnek tervezője volt. Budapest XIII. kerületének rozsdazónája többek között az általa tervezett, soklakásos házak igényes megfogalmazásával, a város felé nyitott karakterével válhatott magas színvonalú, több társadalmi réteg számára élhető lakónegyeddé.
Kóris János 1971-től 1990-ig az IPARTERV tervezője, majd 1998-ig az Országos Műemlékvédelmi Hivatal vezető-, majd irodavezető építésze volt. 1994-től a Budai Építész Műhely alapító, vezető építésze. 1998-tól a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszék adjunktusa, majd docense. 2009-től címzetes egyetemi tanár. 1985-ben a Konsumex budai üzletház, 1988-ban a Vasarely Múzeum tervezéséért kapott Ybl-díjat. 1993-ban a Párizsi Világörökség kiállításon, az UNESCO palotában felépített hollókői pavilonért Pro Architektúra díjban részesítették. Tervei alapján épült meg a Béke téren a XIII. kerületi Polgármesteri Hivatal új szárnya, és a Fővárosi Levéltár épülete a Teve utcában. Mindkét épület felhívta magára a szakmai közvélemény figyelmét magas építészeti minőségével, markáns megjelenésével, a környezethez való harmonikus illeszkedésével.
Bálint Imre Ybl-díjas építész. A Budapesti Építész Kamara elnökeként folyamatosan segítette és segíti a XIII. kerület szakmai munkáját tervpályázatok támogatásával, tervtanácsi tagként, szakmai rendezvényeken. Kiegyensúlyozott és magas színvonalú tervezői munkát végez. Alkotásai között van például az MKB irodaháza a Lőportár utcában, a Thermál Hotel Hélia, a Szlovák Tanítású Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium a Lomb utcában, továbbá sok lakóépület a Marina parton. Ezek meghatározók kerületünk városképében.
Nagy Csaba a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karán diplomázott, majd ösztöndíjasként a bécsi Gustav Peichl Mesteriskola Képzőművészeti Akadémián folytatta tanulmányait. Az Archikon alapítójaként és vezető tervezőjeként több, mint 60 hazai és nemzetközi díjat nyert csapatával. Kerületünkben egyebek között olyan munkákat jegyez az iroda, a Budapest Építészeti Nívódíjjal, illetve két Média Építészeti Díjjal is elismert Vizafogó Tagóvoda; a Budapest Építészeti, illetve Építőipari Nívódíjas százlakásos Jász utcai passzívház. A Piranesi-díj magyar finalistái között végzett Láng Művelődési Központ és a Budapest Építészeti Nívódíjat és négy Média Építészeti Díjat is kiérdemlő Meséskert Óvoda. A tervező 2011-ben Ybl-díjban, 2018-ban Prima Primissima díjban részesült. Nagy Csaba a Magyar Építőművészek Szövetségének elnökségi, a MÉD nemzetközi előzsűrijének magyar tagja.
Finta József pályája vitán felül a magyar építészettörténet egyik kiemelkedő vonulata. Már első jelentősebb tervei városi léptékben gondolkodtak. A hatvanas évek végétől gyakorlatilag az akkor jelentkező nyugati befektetők hazai építésze lett, egy sor ikonikus szálloda és középület tervezésével jelentősebb hatást gyakorolt Budapest mai városképének kialakulására, mint az utóbbi száz év folyamán bármely építész. Funkcionalizmusa mögött egyfajta erkölcsi hitvallás van: nevezetesen az, hogy a ház semmilyen formájú áldozatra nem vállalkozhat saját használói, a benne élő, mozgó emberek ellenében. Mindig a kor legmagasabb technikai színvonalában gondolkodik, az anyagok és technológiák korszerűsége a fintai építészet egyik alapkövetelménye. Épületei jól beazonosíthatóan, a koruk jellegzetes szándékait hordozva, többek között a magyarországi posztmodern karakteres útját felmutatva formálják Budapest mai karakterét. Az Árpád híd pesti hídfőjének kaotikus építészeti környezetében az ORFK székházával olyan volumenű közigazgatási épület jelent meg, amilyenre Budapesten a Monarchia ideje óta nem volt példa. Funkcióját tekintve országos hatókort kiszolgáló irodaház, emellett hírközlési és adatfeldolgozó központ, magába foglalva a Budapesti Rendőr-főkapitányság csúcsszerveit is. 92 méter magas acélszerkezetű antennatornya a főváros egyik legmagasabb építménye.